Eger Ferences

 Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom 

("Barátok temploma")

Eger

2024. május 23.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor néztem meg a Kossuth utcán álló Ferences templomot.

Az egyhajós barokk templom 1755-re készült el, építésze valószínűleg Carlone volt. A Kossuth utca felé néző homlokzata kéttornyos, a két torony közötti rész kicsit előreugrik, itt található a kapu. (A tornyok és a homlokzat csak 1793-ban készültek el.)

A templom szentélye egyenesen záródik, belső terét csehboltozatok fedik, a bejárat felőli oldalon karzattal.

A templom nyugati oldalához kolostorépület csatlakozik, ennek utcai részét 1714 és 1716 között építették, az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be. 

Ferences templom

Templombelső

Szószék

Forrás:

Ferences templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

Eger Szent Bernát

 Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom

Eger

2024. május 22.

2024 májusában osztálykiránduláson jártam Egerben, akkor néztem meg a Szent Bernát templomot.

A templom története 1687-ben kezdődik, amikor Eger felszabadult a török uralom alól. Ekkor telepedtek meg a jezsuiták a városban, először egy egykori mecsetben, majd elkezdték építeni saját templomukat. Az alapkövet 1700-ban rakták le, de először egy rendház építését kezdték el. Ez végül 1727-ben készült el, csak ezután, 1730-ban kezdték el a templom építését. 1743-ban fejeződött be az építkezés, de a berendezés egészen 1772-ig tartott. A sors iróniája, hogy egy évvel később a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen elkészült templomukat. 1776-ban az épületeket a pásztói ciszterci apátság kapta meg. A templomot többször restaurálták, az 1800-as tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1902-ben Alpár Ignác tervezi alapján átépítették a templomot. A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium működik.

A barokk stílusú templom egyhajós, oldalkápolnákkal bővített, főoltárát a Fekete Madonna képe díszíti.

A templom délről

Főhajó

A templom története

Szószék

Főoltár

Főhomlokzat

Forrás:

Ciszterci templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

Eger Minorita

 Páduai Szent Antal-templom

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor látogattam meg a Minorita templomot.

A templom története a 13. században kezdődik, ekkor telepedtek meg Egerben a ferencesek. A török kiűzése után visszakapták korábbi templomukat, amely közvetlenül az Eger-patak fahídja mellett állt, emiatt az áradás lerombolta. Ezért a pataktól távolabb kezdtek építeni a korábbinál sokkal nagyobb templomot. A terveket állítólag a híres barokk építész, Dietzenhofer készítette. Az építkezés 1758-ban kezdődött és 1767-re készült el, a templomot 1773-ban szentelték fel. 

A templom a Dobó tér délkeleti felén áll, mellette az 1775-ben épült egykori minorita rendház (ma kollégiumként működik), a másik oldalán pedig a Városháza áll. A templom homlokzata a Dobó tér felé fordul, két sarkán egy-egy 57 méter magas torony emelkedik. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik (ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma.) A két torony közötti íven a névadó Szent Antal szobra áll, kezében egyik jelképével, a liliommal.

A templom egyhajós, alaprajza latin keresztet formáz.

Minorita templom

Templombelső

Főoltár

Szószék

Főoltár

A Fájdalmas Szűz oltára

Forrás:

Minorita templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

Eger minaret

 Kethüda minaret

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor mentünk fel a minaret tetejére.

A minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke, hazánk három ép minaretje közül a legmagasabb, a legjobb állapotban lévő és jelenleg az egyetlen látogatható. A 17. században épült, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első említése) között. Egykor 10 minaret állt Egerben, de ez az egy maradt meg, bár 1687-ben, Eger visszafoglalásakor ezt is le akarták dönteni, de hiába húzták 400 ökörrel, állva maradt. Végül csak egy keresztet illesztettek a csúcsán lévő félholdra. Egykor egy dzsámi is állt mellette, amelyet katolikus templommá, majd kórházzá alakítottak, majd végül lebontottak. 

A 40 méter magas minaret homokkőből épült, alapja nyolcszögletű, 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe, ahová 97 lépcsőfok vezet fel a minaret belsejében.

Néhány diákkal mi is megmásztuk a majdnem 100 lépcsőfokot, nyaktörő és szédítő élmény volt! Annyira szűk volt a hely, hogy még korlátot vagy kapaszkodót sem tudtak építeni, így csak a puszta kőfalba lehetett kapaszkodni. Megállni, pihenni vagy visszafordulni nem lehetett, mert éppen csak egy ember fért el. (Emiatt egyszerre csak 8 embert engednek fel.) Fent az erkély is nagyon szűk, mozogni, megfordulni nem nagyon lehet rajta, inkább csak oldalazva körbemenni és csodálni a kilátást. Be lehet látni innen az egész várost, a közeli várat, a rengeteg templomtornyot és parkot.

A minaret bejárata

A csigalépcső

A vár fentről

A korlát rögzítése

Az erkély

Indulás lefelé

Szédítő!

Forrás: 

Egri minaret – Wikipédia (wikipedia.org)

Videó a minaretről: Egy hely – Az egri minaret (youtube.com)

Eger Bazilika

Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal, Szeplőtelen Fogantatás főszékesegyház bazilika

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson jártam Egerben, ekkor néztük meg az Egri Főszékesegyházat, hazánk egyik legnagyobb templomát. 

1831 és 1836 között épült klasszicista stílusban, Hild József tervei alapján. Kupolája 37, tornyai pedig 55 méter magasak. Helyén már a középkortól templom állt, amelyet a török időkben mecsetként használtak, majd az 1820-as években lebontottak. Pyrker János érsek méltó székesegyházat akart építeni Egernek, ezért Itáliából is hívatott művészeket az épület díszítésére. A templomot végül 1837-ben szentelték fel, de a belső kialakítása, a freskók elkészítése még 120 évig tartott, így csak az 1950-es évekre készült el teljesen.

Az épület bejáratát 17 méteres oszlopokból álló oszlopcsarnok díszíti, a főbejárathoz vezető lépcső mellett Szent István, Szent László, Péter és Pál apostolok szobrai láthatók. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.

Sajnos ottjártunkkor a templomot éppen felújították, így csak egy részét tudtuk megnézni. Viszont felmentünk egy lépcsőn a félköríves ablakokhoz, itt is a felújítási munkák nyomait láttuk.

A Bazilika homlokzata

Kilátás a lépcső tetejéről a térre

Emléktáblák

A bejárat részlete

Mennyezeti freskók

Stáció díszes keretben

Orgona

Templombelső

Forrás:

Egri főszékesegyház – Wikipédia (wikipedia.org)