2024. szeptember 28., szombat

Szeged Dóm

 Fogadalmi templom

Szeged

2024. szeptember 24.


A 10A osztállyal jártunk Szegeden, ekkor néztük meg a dómot.
A dóm (hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya székesegyház) neoromán stílusban épült. Ez Magyarország 5. legmagasabb temploma (tornyai 81 méteresek) és az ország egyetlen székesegyháza, amely a 20. században épült.
A dóm építését 1880. november 28-án határozták el a városatyák, az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból.  A templom első terveit a Halászbástya tervezője, Schulek Frigyes tervezte, aki a párizsi Sacré Coeur-bazilika mintájára fehér kővel akarta burkolni az épületet. Végül Foerk Ernő terveit fogadták el, aki lombardiai mintára téglával borított homlokzatot tervezett. Úgy döntöttek, hogy lebontják a barokk stílusú Szent Demeter templomot és azon a telken, a város központjában építik fel a templomot. Az alapkövet 1914. június 21-én rakták le, de a világháború miatt csak 1923-ban folytatták az építkezést. 1924 karácsonyán tartották az utolsó szentmisét a Demeter templomban, majd ugyanazon a napon Glattfelder Gyula püspök celebrálta az első szentmisét a dómban. 1930. október 24-én szentelték fel a dómot 30.000 ember jelenlétében. 1929 és 1932 között épültek a Dóm tér épületei, az egyetem és a püspöki palota, a dómhoz hasonló tégladíszítéssel.
A keleti toronyban található az ország második legnagyobb harangja (8540 kg súlyú, alsó átmérője 245,2 cm), a Szent Gellért harang, amely 1927-ben készült, évente egyszer, a nagy árvíz évfordulóján szólaltatják meg. A dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával, az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, a mutatók 2,7 és 2,1 méteresek. A dóm 9040 sípból álló orgonája elkészültekor, 1930-ban, Európa harmadik legnagyobb orgonája volt.

A dóm homlokzata

Főbejárat

A nyugati torony

Foerk Ernő, a templom tervezője

A templom belseje


A kupola

Baldachin

A kupola díszítése


Szentély

Márványoltár

A szentély kupolája


Szentségi kápolna

Szűz Mária szűrrátétes ruhában



Gróf Klebelsberg Kunó síremléke

Háttérben az orgona

Melkizedek


Kiállítás az alagsorban


A szögedi papucs készítése






Szent Gellért miseruha




Mátyás miseruha



Szentháromság szoborcsoport Kiskundorozsmáról


A Szent Rozália kápolna egykori főoltára

A főoltár két angyalszoborral

Síremlékek az altemplomban


A püspök és Bence

Glattfelder Gyula 

A püspök sírja

Dr. Klebelsberg Kunó sírboltja


Dr. Klebelsberg Kunó és felesége sírja

Dr. Somogyi Szilveszter és felesége sírja

Püspökök és plébánosok sírja


Foerk Ernő sírja

A Szent Demeter templom orgonája

Ereklyetartó


Indulunk a toronyba



A tető szerkezete fentről





Kilátás a tetőre 

A kupola teteje



A nyugati torony









Az toronyórák terme

Óraszerkezet

Harang




Kilátás a toronyból

Szemben a keleti torony

Csigalépcső

A Dóm tér és a Tisza


A Dóm tér - pavilonokkal






Indulunk lefelé


Gyerekrajzok egy rajzversenyre


A dóm makettje

A Dóm tér makettje

Osztálykép




Szeged Dömötör-torony

 Dömötör-torony

Szeged

2024. szeptember 18.

A 10A osztállyal jártunk Szegeden, ekkor néztük meg a Dömötör-tornyot, amely Szeged legidősebb építménye, a 11. századi egykori Szent Demeter plébániatemplom egyetlen meghagyott tornya.
A templomot először 1199-ben említik, az évszázadok során többször átépítették, a 18. században nyerte el végső formáját. 1709-ben még hatemeletes volt. Az épület túlélte az árvizet, majd 1913-ban a város úgy döntött, hogy lebontja és a helyén építi fel a Fogadalmi templomot. A templom lebontásakor találták meg (annak falába építve) a tornyot. Először ezt is le akarták bontani, de végül meghagyták, 1931-ben felújították és keresztelőkápolnává alakították. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi "kőbárányt" illesztették. A kovácsoltvas kapu a keresztény liturgia eszközeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik.

Dömötör-torony



A kovácsoltvas kapu

Freskó a kápolna falán




Keresztelőmedence


Az építészek

Szent Demeter vértanú



Forrás: Dömötör-torony – Wikipédia (wikipedia.org)

2024. június 22., szombat

Eger Ferences

 Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom 

("Barátok temploma")

Eger

2024. május 23.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor néztem meg a Kossuth utcán álló Ferences templomot.

Az egyhajós barokk templom 1755-re készült el, építésze valószínűleg Carlone volt. A Kossuth utca felé néző homlokzata kéttornyos, a két torony közötti rész kicsit előreugrik, itt található a kapu. (A tornyok és a homlokzat csak 1793-ban készültek el.)

A templom szentélye egyenesen záródik, belső terét csehboltozatok fedik, a bejárat felőli oldalon karzattal.

A templom nyugati oldalához kolostorépület csatlakozik, ennek utcai részét 1714 és 1716 között építették, az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be. 

Ferences templom


Templombelső

Szószék

Forrás:

Ferences templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

2024. június 17., hétfő

Eger Szent Bernát

 Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom

Eger

2024. május 22.



2024 májusában osztálykiránduláson jártam Egerben, akkor néztem meg a Szent Bernát templomot.

A templom története 1687-ben kezdődik, amikor Eger felszabadult a török uralom alól. Ekkor telepedtek meg a jezsuiták a városban, először egy egykori mecsetben, majd elkezdték építeni saját templomukat. Az alapkövet 1700-ban rakták le, de először egy rendház építését kezdték el. Ez végül 1727-ben készült el, csak ezután, 1730-ban kezdték el a templom építését. 1743-ban fejeződött be az építkezés, de a berendezés egészen 1772-ig tartott. A sors iróniája, hogy egy évvel később a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen elkészült templomukat. 1776-ban az épületeket a pásztói ciszterci apátság kapta meg. A templomot többször restaurálták, az 1800-as tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1902-ben Alpár Ignác tervezi alapján átépítették a templomot. A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium működik.

A barokk stílusú templom egyhajós, oldalkápolnákkal bővített, főoltárát a Fekete Madonna képe díszíti.

A templom délről

Főhajó

A templom története


Szószék

Főoltár

Főhomlokzat

Forrás:

Ciszterci templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

2024. június 16., vasárnap

Eger Minorita

 Páduai Szent Antal-templom

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor látogattam meg a Minorita templomot.

A templom története a 13. században kezdődik, ekkor telepedtek meg Egerben a ferencesek. A török kiűzése után visszakapták korábbi templomukat, amely közvetlenül az Eger-patak fahídja mellett állt, emiatt az áradás lerombolta. Ezért a pataktól távolabb kezdtek építeni a korábbinál sokkal nagyobb templomot. A terveket állítólag a híres barokk építész, Dietzenhofer készítette. Az építkezés 1758-ban kezdődött és 1767-re készült el, a templomot 1773-ban szentelték fel. 

A templom a Dobó tér délkeleti felén áll, mellette az 1775-ben épült egykori minorita rendház (ma kollégiumként működik), a másik oldalán pedig a Városháza áll. A templom homlokzata a Dobó tér felé fordul, két sarkán egy-egy 57 méter magas torony emelkedik. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik (ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma.) A két torony közötti íven a névadó Szent Antal szobra áll, kezében egyik jelképével, a liliommal.

A templom egyhajós, alaprajza latin keresztet formáz.

Minorita templom

Templombelső


Főoltár

Szószék

Főoltár

A Fájdalmas Szűz oltára


Forrás:

Minorita templom (Eger) – Wikipédia (wikipedia.org)

Siófok

Sarlós Boldogasszony-templom Siófok 2024. október 30. 2024 októberében Zamárdiban töltöttük az őszi szünetet, ekkor néztük meg Siófokon a Sa...