Eger minaret

 Kethüda minaret

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson Egerben jártam, akkor mentünk fel a minaret tetejére.

A minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke, hazánk három ép minaretje közül a legmagasabb, a legjobb állapotban lévő és jelenleg az egyetlen látogatható. A 17. században épült, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első említése) között. Egykor 10 minaret állt Egerben, de ez az egy maradt meg, bár 1687-ben, Eger visszafoglalásakor ezt is le akarták dönteni, de hiába húzták 400 ökörrel, állva maradt. Végül csak egy keresztet illesztettek a csúcsán lévő félholdra. Egykor egy dzsámi is állt mellette, amelyet katolikus templommá, majd kórházzá alakítottak, majd végül lebontottak. 

A 40 méter magas minaret homokkőből épült, alapja nyolcszögletű, 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe, ahová 97 lépcsőfok vezet fel a minaret belsejében.

Néhány diákkal mi is megmásztuk a majdnem 100 lépcsőfokot, nyaktörő és szédítő élmény volt! Annyira szűk volt a hely, hogy még korlátot vagy kapaszkodót sem tudtak építeni, így csak a puszta kőfalba lehetett kapaszkodni. Megállni, pihenni vagy visszafordulni nem lehetett, mert éppen csak egy ember fért el. (Emiatt egyszerre csak 8 embert engednek fel.) Fent az erkély is nagyon szűk, mozogni, megfordulni nem nagyon lehet rajta, inkább csak oldalazva körbemenni és csodálni a kilátást. Be lehet látni innen az egész várost, a közeli várat, a rengeteg templomtornyot és parkot.

A minaret bejárata

A csigalépcső

A vár fentről

A korlát rögzítése

Az erkély

Indulás lefelé

Szédítő!

Forrás: 

Egri minaret – Wikipédia (wikipedia.org)

Videó a minaretről: Egy hely – Az egri minaret (youtube.com)

Eger Bazilika

Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal, Szeplőtelen Fogantatás főszékesegyház bazilika

Eger

2024. május 21.

2024 májusában osztálykiránduláson jártam Egerben, ekkor néztük meg az Egri Főszékesegyházat, hazánk egyik legnagyobb templomát. 

1831 és 1836 között épült klasszicista stílusban, Hild József tervei alapján. Kupolája 37, tornyai pedig 55 méter magasak. Helyén már a középkortól templom állt, amelyet a török időkben mecsetként használtak, majd az 1820-as években lebontottak. Pyrker János érsek méltó székesegyházat akart építeni Egernek, ezért Itáliából is hívatott művészeket az épület díszítésére. A templomot végül 1837-ben szentelték fel, de a belső kialakítása, a freskók elkészítése még 120 évig tartott, így csak az 1950-es évekre készült el teljesen.

Az épület bejáratát 17 méteres oszlopokból álló oszlopcsarnok díszíti, a főbejárathoz vezető lépcső mellett Szent István, Szent László, Péter és Pál apostolok szobrai láthatók. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.

Sajnos ottjártunkkor a templomot éppen felújították, így csak egy részét tudtuk megnézni. Viszont felmentünk egy lépcsőn a félköríves ablakokhoz, itt is a felújítási munkák nyomait láttuk.

A Bazilika homlokzata

Kilátás a lépcső tetejéről a térre

Emléktáblák

A bejárat részlete

Mennyezeti freskók

Stáció díszes keretben

Orgona

Templombelső

Forrás:

Egri főszékesegyház – Wikipédia (wikipedia.org)

Budapest Bazilika

 Szent István bazilika

Budapest 

2024. január 13.

Szombaton Timivel kiállítás-napot tartottunk Pesten, (többek között megnéztük a Renoir-kiállítást), de közben megcsodáltuk a Szent István bazilikát (teljes neve Szent István király bazilika társszékesegyház) is. 

A bazilika hazánk egyik legfontosabb egyházi épülete, (az esztergomi bazilika mellett), a főváros V. kerületében, Lipótvárosban áll. Névadója Szent István király, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot itt őrzik.

A bazilika helyén a 18. században Heccszínház állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Később a városrész egyik gazdag polgára ideiglenes templomot építtetett ide. Később gyűjtést indítottak egy állandó templom építésére, majd az 1838-as nagy árvíz után, amikor a mai Szent István tér helyén egy kis kiemelkedés több száz lakos menedéke lett, fogadalmat tettek egy új templom építésére. 1845-ben Hild Józsefet bízták meg a tervek elkészítésével. 1851-ben megkezdődött a klasszicista stílusú templom építése, de a tervező 1867-ben meghalt. A következő évben a kupola beomlott. Ekkor a tervek átdolgozásával és a munkálatok vezetésével Ybl Miklóst bízták meg, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket. 1891-ben azonban ő is meghalt, így a díszítőmunkálatokat és az épületbelső végső kialakítását már Kauser József vezette. A templomot végül 1905-ben szentelték fel, 1971 óta itt őrzik a Szent Jobbot, 2001-ben pedig az addig állami tulajdonú épület egyházi tulajdonba került. 

Az épület magassága 96, hossza 87, szélessége 55 méter, 8000 fő a befogadóképessége. Görög kereszt alaprajzú, a kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a kupola. A bazilikában rengeteg műalkotás található, Székely Bertalan, Than Mór és Benczúr Gyula mozaikjai és festményei, Róth Miksa üvegablakai, Lotz Károly freskói díszítik a belső teret.

A bazilika északkelet felől

Főhomlokzat

A kapu részlete

Az építés története

A kupola

Mindszenty emlékhelye

Kis Szent Teréz

Üvegablak

Szent István felajánlja a koronát Máriának

A Szent Jobb

Szent László

Orgona

Szószék

Főoltár a baldachinnal

Szent István

Bethlehem

Szent Rita